A megbízás tárgya délvidéki Szabadka városának Avilai Szent Teréz titulusú székesegyházának szakvéleményének elkészítése és a beavatkozási lehetőségek megfogalmazása, kiemelt hangsúlyt fektetve a keleti tornyok állapotára és azok felmérésére. A történeti források szerint Szabadka városa és a Kalocsai Főegyházmegye közötti tárgyalások eredményeként 1773‐ban született meg a döntés egy plébániatemplom felépítéséről. Az építés helyét a város a területet két részre bontó árterület szélén jelölte ki. A legkorábbi ismert tervrajz 1789‐ben készülhetett. A Kaufmann Ferenc által tervezett templomot 1797‐ben szentelte föl Patachich Ádám kalocsai érsek.

A főhomlokzat repedéseinek a megjelenését a dokumentumok alapján 1879‐re tesszük, de megjegyzendő, hogy a szerkezet részleges tönkremenetele már korábban megindulhatott. Feltételezésünk szerint a szerkezet már az építés késői szakaszában is meggyengülhetett. Helyszíni méréseink alapján meghatározható volt a tornyok É‐i és D‐i, illetve Ny‐i irányú kidőlésének mértéke. Fontos megfigyelést tettünk akkor, amikor regisztráltuk a déli torony földszinti és övpárkány fölötti Ny‐i síkban történő kimozdulását. Ez alapján megállapítható, hogy a déli toronynak az övpárkány fölötti szakasza kisebb mértékben dől. Csak falkutatással igazolható feltételezés szerint a torony dőlését már az építés idején érzékelték és a déli falsík kismértékű megemelésével igyekeztek „korrigálni” az elmozdulást.

Az épületen ma több helyen láthatók repedések, melyek közül a bejárati homlokzat károsodásai a legszembetűnőbbek. A repedések a főhomlokzat nyílásokkal gyengített középvonalán futnak végig. Kiindulási pontjuk a bazilika kapujának boltíve. Innen három nagyobb repedés fut fel az alsó ablakig. Az alsó ablak felső boltívétől egy nagyobb repedés indul, amely a közbenső párkányon keresztülhaladva többfelé ágazva éri el a felső ablaknyílás párkányát. Az épületen az újságok tájékoztatása alapján először 1879-ben jelentek meg repedések.